Le rôle des femmes dans l’oralité des textes nganassans de Sibérie

Résumé Fr En Hu

Cet article examine la place des femmes dans l’oralité nganassane. Pour les Nganassanes, les femmes, dans leurs années de fertilité, sont dangereuses parce que leur corps peut être habité par les esprits : en cas de non-respect des tabous, le sang menstruel et les lochies peuvent donner naissance à un esprit malveillant (barusi). Les deux sexes étaient liés par une solide relation de travail, aucun des deux ne pouvant vivre sans l’autre. Les hommes chassaient, les femmes transformaient les peaux de bêtes, confectionnaient les vêtements, conservaient la viande et collectaient le bois de chauffage. Les femmes âgées étaient respectées dans la communauté et elles jouaient le rôle de chef spirituel. Dans l’oralité contemporaine, on trouve quelques légendes sur des femmes chamanes, qui évoquent la tâche du chamane – protéger la communauté et en assurer l’avenir. Et il n’est pas exclu qu’autrefois, la présence féminine ait été encore plus marquée dans la vie cérémoniale.

This article comments on the place of women in Nganasan folklore. According to the Nganasan, the women in their reproductive years are dangerous for men, because spirits can occupy their body: if the taboos were not fulfilled, period blood and lochia might give birth to a malevolent spirit (barusi). There was a strong working relation among the two genders, none of them can live without the other. Men hunted, the women made leather of the animal hide, sew clothing, preserved the meat and collected the firewood. The elderly women were respected in the community, they were a kind of spiritual leader. In contemporary oral literature, there are legends about female shamans, whose duty is to protect the community and secure their future. Perhaps in the past the presence of the female was even stronger in the ceremonial life of the community.

A tanulmányban megvizsgáljuk a nők szerepét a nganaszan folklóralkotásokban A nganaszan felfogás szerint a termékeny korban lévő nő tisztátalan, a férfi számára veszélyes erővel bír, mivel lelkek költözhetnek belé. Nem megfelelő bánásmód esetén a menstruációs vagy a szülés közben elfolyt vérből különös ártó mitológiai lény, baruszi támadhat. A két nem között szoros munkakapcsolat volt, egyik sem életképes a másik nélkül. A férfiak vadásztak, míg az asszonyok a ruházkodáshoz szükséges bőrök kikészítésével és a ruházat elkészítésével, a hús feldolgozásával és a tundrasivatagban kihívást jelentő tűzifagyűjtéssel. Idős korukban nagy tisztelet övezte őket a közösségben, szellemi vezetőkké léphettek elő a sokat megélt, tapasztalt asszonyok. Míg a sámántörténetek nagy sámánjai között kevés a nő, addig a mitikus időkben játszódó történetek között jellemző a meleget hozó leány története, ami párhuzamba állítható a sámán közösséget oltalmazó feladatkörével. Valószínű, hogy a múltban nagyobb súllyal vettek részt a nők a közösség szertartásrendjében is.